Nacionalizmus, nemzeti emlékezet
Sic Itur ad Astra 65. (2016)

Megjelent a Sic Itur ad Astra hatvanötödik lapszáma, melynek középpontjában a nacionalizmus és a nemzeti emlékezet áll.

A számban elsőként Miroslav Hroch cseh történésszel, a nacionalizmuskutatások doyenjével készített interjúnkat olvashatják: a beszélgetésben szóba került többek között Hroch pályaindító „Sztálin-kritikája”, a „nacionalizmus” diszfunkcionalitása, a prágai és a párizsi 68, illetve az is, hogy mivel szereti provokálni a cseh történész magyar kollégáit. A tanulmányok sorát Reinhart Koselleck eredetileg 1979-ben publikált háborús emlékművekről szóló elemzése indítja. A ma már klasszikusként számon tartott tanulmány, amelyben Koselleck a háborús emlékművek funkcionalizálódását, demokratizálódását és laicizálódását, illetve felejtéssel szembeni tehetetlenségét mutatta ki, eddig nem volt olvasható magyarul. Lapszámunkban Nagy Ágoston tollából olyan írást is közölhetünk, amely egy részleteiben vizsgált magyar példával, a győri csatában elesett zempléni inszurgensek emlékművének történetével támasztja alá Koselleck téziseit. A kiadványban egyébként is kiemelt figyelmet kapnak az emlékművek: Kárpáti Attila István a zilahi Wesselényi- és Töhötöm-szobrok állítása kapcsán fejtegeti a szilágysági identitásépítés 1876-os megyerendezés utáni kihívásait.

Az emlékművek mellett az emlékezet írott formájával szintén foglalkoznak szerzőink két tanulmányban: Erdős Zoltán a 17. századi puritán prédikációirodalomból fésülte össze a magyar (proto)nemzeti tudat szórványos, de markáns példáit. Lászlófi Viola pedig egy hatvanas években rendezett Szabolcs-Szatmár megyei gyűjtés eredményeinek filológiai vizsgálata után érvel a Rákóczi-néphagyományok autenticitása ellen.

A dualizmus kori nemzetiségek története külön blokkot kapott. Tarafás Imre azt a képet rekonstruálja és elemzi, amelyet a történelemtankönyvek tucatjai közvetítettek a középiskolások felé a nemzeti kisebbségekről és a magyar nemzet fogalmáról. Bolgár Dániel nagy lélegzetű gondolatkísérletében Ernest Gellner nacionalizmuselméletét meghosszabbítva gondolja újra a zsidóság többségi társadalmon belüli oldódás nélküli keveredésének apóriáját. Szintén Gellner tézisét árnyalja Eszik Veronika a horvát oktatási törvény és iskolaügy kapcsán. Míg Tömöry Miklós a pest-budai szerbek nemzeti estjének vizsgálata révén szolgál adalékokkal a kiegyezést közvetlenül megelőző közélet és a magyarországi szerbség történetéhez.

Végül a kortárs nemzetépítésekről szóló blokkunkban Sonkoly Gábor nacionalizmuskutatói szemszögből és közép-európai összehasonlító perspektívában interpretálja a magyar világörökségi kultúrtájak kapcsán termelt dokumentumok hivatalos történelemképét. Valamint Nari Shelekpayev esszéje foglalja össze a magyar olvasóknak az utóbbi évek egyik legmonumentálisabb, több szempontból is pupillatágító nacionalista projektjét: az új kazahsztáni főváros, Asztana fejlesztését.

Tartalomjegyzék

5     „A nemzeti identitás fennmaradt, és szerintem sokáig fenn is marad”.Beszélgetés Miroslav Hroch cseh történésszel

Tanulmányok

Öntött és faragott emlékezet: emlékművek

21    Reinhart Koselleck: Háborús emlékművek mint a túlélők identitásteremtő aktusai
53    Nagy Ágoston: „Elestjeink’ oszlopa mellett új bajnokok fognak hazafiúi lángokra gyúladhatni”? A sátoraljaújhelyi inszurrekciós emlékmű tervezete és a nemesi patriotizmus nyelvei
91    Kárpáti Attila István: Szilágysági vagy Szilágy vármegyei? A regionális identitás vizsgálata Szilágy vármegyében a 19–20. század fordulóján

Írott emlékezet: prédikációirodalom, néphagyomány
111    Erdős Zoltán: Emlékezet és identitás a 17. század második felének magyar puritán irodalmában
133   Lászlófi Viola: Parasztokból kurucok. A Rákóczi-néphagyományok megalkotása Északkelet-Magyarországon a 20. században

Nemzetiségek a dualizmus korában
165   Tarafás Imre: „A hazánkban lakó különféle nemzetiségek”. Magyarországi nemzeti kisebbségek reprezentációja a dualizmus kori középiskolás történelemtankönyvekben
199   Bolgár Dániel: Integrálódás asszimilációországba.
A zsidóságmegmaradás törvényének magyarázata
249   Tömöry Miklós: Nemzeti önreprezentáció egy többnemzetiségű városban és azon túl Szerb beszeda Pesten 1867-ben
261   Eszik Veronika: Rivalizáló nacionalizmusok a liberális törvényi szabályozás szabta keretek között. A horvát iskolaügy a 19. század végén

Kortárs nemzetépítés
269   Sonkoly Gábor: „Sokan bizonyossággal állítják, hogy Attila hun birodalmának központja Tokaj volt.” Nemzeti jegyek a magyar világörökségi kultúrtájaknál
291   Nari Shelekpayev: A kazah fővárosok és a posztszovjet kazah nemzeti identitás megszerkesztése (1991–2011)

Szemle

305   Veress Dániel: Az etnoszimbolista vasárnapi sétája a képtárban (Anthony D. Smith: The Nation Made Real. Art and National Identity in Western Europe, 1600–1850)
316   Tóth Károly: Műgyűjtés, modernizmus, múltszemlélet. (Róka Enikő: Nacionalizmus és modernizmus. Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum)
321   Horváth Dávid Boldizsár: Léptékváltó futballtörténet, ütemváltó sporttörténetírás (Szegedi Péter: Riválisok. Debrecen futballtársadalma a 20. század első felében)
331   Bezsenyi Tamás: Puritán enteriőrök és nagyvilági liftek (Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig)
339   Csunderlik Péter: Bömbölő kisegér (Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata)

345   Absztraktok
349   English Abstracts
358   Zusammenfassung auf Deutsch
358   A lapszámban szereplő képek forrásai
359   Szerzőink